#6 Pofon, szó szerint

Az ajakharapás közben átfutott a testemen a félelem. Féltem, hogy eljön az a pillanat, amikor menthetetlenül és visszafordíthatatlanul beleszeretek. Mit sem törődve ezzel a gondolattal, megragadtam a törölközőm szélét, letekertem magamról és a mögöttem lévő kis szekrényféleségre dobtam. Karjaimat nyaka köré fontam és lágyan csókoltam, majd rájöttem, hogy ez nekem is kevés. Amennyire csak tudtam, magamhoz húztam és egyenesen téptem ajkait. Kezei a derekamra vándoroltak és azt markolászta. Megfordított minket, majd leült arra a szekrényre és az ölébe húzott. Nyakamat kezdte harapdálni, én pedig puha tincsei közé dugtam ujjaim és óvatosan rájuk markoltam, mikor a padon lévő cucca tetején erős hangerővel megszólalt a telefonja. Sóhajtott egyet, majd lágyan megcsókolt. Felemelt és maga mellé ültetett, majd a telefonjáért ment és felvette. Arckifejezése hirtelen elkomorult. Ez nem tetszett. Morgolódva letette, majd hozzám lépett.
- Gyorsan öltözzünk fel és hazaviszlek.- mondta.
- Mi történt?- kérdeztem.
-  Jessica történt.- felelte. Az meg ki a halál?- A barátnőm.- egészítette ki. Így már világos. Gyorsan összeszedtük magunkat, majd hazamentünk. otthon bevittük a cuccokat a kocsiból, majd Harry indulni készült. Előtte álltam, búcsúcsókban reménykedve, mikor Anne kilépett a szobájából, úgyhogy csak ölelés lett. Majdnem kilépett az ajtón, mikor megtorpant.
- Tudod mit? Nem érdekel Jessica. Itthon maradok!- közölte. Ennek viszont nagyon örültem. Gyorsan beállt a garázsba a kocsival, majd a szobája felé vettük az irányt, ugyanis ő idő közben eldöntötte, hogy márpedig én vele fogok aludni. Nem volt ellenemre a dolog. Most viszont én aludtam rajta, nem pedig fordítva. Ő még valószínűleg ébren volt egy ideig, mert reggel mutatta, hogy rengeteg képet csinált. Állítása szerint aranyosan alszom. Az egyik képre rázoomoltam.
- Harry, a teremben kiszívtad a nyakam?- kérdeztem csak úgy mellékesen.
- Aha.- vigyorgott.- szeretnéd, ha megismételném?- kérdezte.
- Majd máskor.- nyomtam egy csókot ajkaira. Visszacsókolt, közben ezt is megörökítette. Úgy látszik, most ilyen fényképezős kedve van. A közösségin van egy csoportjuk, ahol beszélgetni szoktak így 5-en. Oda kirakott két képet. Az egyiket, amin látszunk mindketten, ahogy alszok és a csókos képet. Lementünk reggelizni, majd Harry felment zuhanyozni. Hallottam, hogy kopogtatnak. Kimentem és ajtót nyitottam. Egy mély kivágással találtam magam szemben. Őszintén szólva, nem voltam kíváncsi semmilyen közelségből a dekoltázsára.
- Te vagy Diana, ugye?- kérdezte. Bólogattam. A szeme hirtelen dühösen szikrázni kezdett, majd mire észbe kaptam, tenyere az arcomon csattant.
- Aú! Ezt most miért kaptam?- dörzsöltem fájdalmasan a helyet, ahol valószínűleg látszottak ujjainak nyomai. Ingerülten elővette a telefonját és az orrom alá nyomta.
- Ezért, te ribanc! Takarodj Harry közeléből, vagy én takarítalak, el, de azt nem fogod megköszönni!- fenyegetett hangosan. Hogyan került hozzá a csókos képünk?
- Engem te ne fenyegess!- kiáltottam. Harry a nagy ordítozásra lejött az emeletről. És akkor most ő is megkapja a maga pofonját és a csaj elrohan duzzogva, arra várva, hogy Harry a bocsánatáért esedezzen. Aha, esetleg egy tökéletes világba. Jessica a karjaiba borult.
- Drágám, tudom, hogy te nem tehetsz erről az egészről. Nem haragszom rád!- fogta tenyerei közé a srác arcát és megcsókolta. Itt hitetlenül felröhögtem és bementem a szobámba. A telefonomat kézbe véve tárcsáztam. A vonal végén megszólalt a vidám, kedves hang. Én pedig elhadartam a sztorit.
- De hogy került hozzá a kép?- kérdezte Louis.
- Ezen agyalok én is.- feleltem.
- És Harry komolyan egy szót sem szólt?- röhögött. Megértem, ez már tényleg röhejes.
- Egyet sem.- feleltem szintén nevetve.
- Tudod mit? Találkozzunk és megbeszéljük.- ajánlotta. Természetesen egyből elfogadtam. Mikor a parkban a pad támláján ülve megláttam közeledni, odaszaladtam hozzá és szinte a nyakába ugrottam. Mikor elengedtük egymást, sétálni indultunk. Közben kiveséztük, ami történt. Feltűnt, hogy néhányszor elővette a telefonját, mikor az megrezzent és halványan elmosolyodott. Teljesen felkeltette az érdeklődésemet.
- Na és te kivel sms-ezgetsz ilyen jó hangulatban?- kérdeztem terelve az eddigi témát.
- Egy nagyon aranyos lánnyal, akit néhány napja ismertem meg.- pirult el halványan. Louis szerelmes? Szívesen megismerném a lányt.
- Komolynak tűnik a dolog?- érdeklődtem.
- Részemről teljesen. Majd ha valójában komolyra fordul, bemutatom neked.- ígérte meg. Észre sem vettem, hogy Louis már ennyire közel érez magához. Igazából ennek örülök. Elképesztően jó barát. Újra megrezzent a telefonja, de mikor elővette és elolvasta, nem mosolyodott el, hanem összehúzta a szemöldökét. Felém tartotta a telefonját.

- Argh!- hallattam egy igazán nőies morgást. Minek jön ide? Meguntam, hogy a kibaszott játéka vagyok! Várjunk csak, én most káromkodtam? És most ezen gondolkodom? Na jó. Konkrétan beleőrültem Harry hülyeségeibe. Hamarosan Harry beért minket. Próbált hozzám beszélni, de elővettem a telefonomat és megnéztem a közösségit. 

- Diana!- fogta meg a vállam és visszahúzott. Louis karjában megfeszültek az izmok. Azt hiszem, komolyan megfontolta, hogy megüti Harry-t. 

- Hagyj békén és ne érj hozzám!- szóltam rá higgadtan. 

- Már megint mit vétettem ellened?- kérdezte fáradtan sóhajtva.

- Csak azt, hogy amint Jessica megjelent és megcsókolt, te nem tettél semmit, csak álltál ott, mint fasz a lakodalomban!- szóltam indulatosan. Louis a hasonlatomon kuncogott, majd közöltem, hogy haza megyek. Búcsúzóul megöleltem Louis-t, majd elindultam a park kijárata felé, mikor Harry utánam jött. 

- Gyere, hazamegyünk. Kocsival vagyok.- jelentette ki.

- Inkább gyalog megyek.- feleltem mereven magam elé nézve. A kocsi mellé értünk, ő pedig elkapta a csuklómat.

- Kocsival jössz, ahogy én is!- parancsolt rám. 

- Álmodozz csak!

- Diana, én komolyan beraklak a kocsiba, ha nem szállsz be magadtól!- fenyegetőzött.

- Segítségért kiáltok, ha hozzám érsz!- szóltam vissza.

- A bátyád vagyok, megtehetem!- felelte. 

- Aha, már meg a bátyám vagy. Tudtommal egy báty nem csókolgatja a húgát.- vontam fel a szemöldökömet.

- Egy húg pedig nem szerelmes a bátyjába!- vágott vissza, vagyis csak próbált.

- Ez így van. Viszont rám nézve ezzel két bökkenő is van. Egy, hogy nem vagyok a húgod.- mondtam. -Kettő pedig, nem vagyok szerelmes beléd!- hazudtam. Jobb, ha úgy tudja, hogy nem vagyok szerelmes belé. Csak kihasználná az érzéseimet a piszkos vágyai kielégítésére. Elnevette magát, majd kinyitotta nekem a kocsi ajtaját. Tiltakozva elfordítottam a fejem, ő pedig szabályosan levett a lábamról és beültetett a kocsiba. 

- Utállak!- fújtattam.

- Ugyan, drágám, dehogy utálsz.- nevetett, majd miután beszállt a kocsiba, közelebb hajolt.- Most pedig csókolj meg!- kérte. 

- Ki ne találd!- vigyorogtam rá gúnyosan. Morgott egyet, majd beindította a motort és elindultunk.