#9 Fedőterv

Lassan készülődtünk és hazamentünk. Út közben egészen csendben voltunk. Majd hirtelen megszólalt. Talán jobb lett volna, ha nem teszi.
- Azon gondolkodtam, hogy ebben a pár hétben amíg az album ki nem kerül a boltokba, talán randiznod kéne valakivel, hogy terelődjön rólunk a gyanú.- fejtegette a dolgot. Nem tetszett az ötlet. Kivel kéne randiznom?
- Harry, nem vagyok olyan kapós, mint te.- nevettem fel keserűen. Miért kér ilyenre? Talán azt reméli, hogy ha valaki mással randizok, beleszeretek és akkor békén hagyom őt?
- Már miért ne lennél kapós? Hisz gyönyörű vagy!- felelte. Őszintének tűnt, bár én már nem tudok semmit.
- Ugyan, utoljára egy éve volt barátom.- vontam fel félig a szemöldököm. Az a srác is a szalagavató bálig járt velem. Utána rájöttünk, hogy inkább barátok vagyunk, mintsem egy pár, úgyhogy szakítottunk. Talán Harry és köztem is ez készülődik? Nem tekint rám úgy, mint barátnőjelöltre? Hazaérve letusoltam, felöltöztem és kocsiba ülve elmentem reggelizni. Szándékosan egyedül. Gondolkodni akartam egy kicsit. A pulthoz sétáltam, és unottan kértem a kajámat.
- Diana?- szólított meg a pultnál álló srác. Felnéztem rá. Nem akartam elhinni. Az egyik volt osztálytársam volt az, akinek köszönhetően nem volt kín keserves a gimi. Oliver beszólt a konyhához, hogy tart egy kis pihit, majd leült velem az egyik asztalhoz és miközben kajáltunk, rengeteget beszélgettünk.
- Na és mi újság a Harry projekttel?- érdeklődött halkan.
- Most úgy van, hogy majdnem együtt vagyunk, vagy voltunk, de van barátnője, akinek hatalmas mellei meg befolyásos apja van, szóval még egy ideig nem szakíthat vele a banda érdekében, de nem hiszem, hogy utána fog, mivel megkapta, amit akart.- magyarázkodtam.
- Hát, ez nem volt egy rövid sztori.- vallotta be.
- Na látod. Sosem volt egyszerű az életem. De mesélj, mi van a barátnőddel?- kérdeztem.
- Ó, már az érettségi bál után egy héttel kidobtam, mert mikor a mi osztályunk tánca ment, ő addig nyomott egy gyors menetet az egyik osztálytársával a parkolóban.- magyarázta.
- Gratulálok neki! Ilyen srácot elengedni...- futtattam végig pillantásom Oliver-en. Sötétszőke haj, imádni való mosoly, mélykék szemek és szálkásan izmos test. Mi ő, ha nem tökéletes?
- Na látod, ezen csodálkoztam én is!- nevetett fel. Azt elfelejtettem említeni, hogy száz százalékban tisztában van vele, hogy minden lány döglik érte. Hosszasan elbeszélgettünk, majd megkérdeztem, hogy mikor végez, mert ha gondolja, visszajövök és akkor beszélgethetünk kicsit még. Természetesen beleegyezett. Hazakocsikáztam, otthon találtam Harry-t, aki igyekezett csókkal köszönni, amit már csak dacból nem hagytam neki. Nem rajongott a dologért, de nem erőltette. Elmeséltette velem, hogy hol voltam. Nagyjából vázoltam a dolgokat. Utána pedig megszakadt a kommunikáció. Végül, mikor idő volt, összeszedtem magam és indulni próbáltam.
- Hová mész?- vont kérdőre.
- Oliver-hez.- feleltem, majd kiléptem az ajtón. A kocsiba pattanva reméltem, hogy Harry rohadt féltékeny. Én már csak ilyen gonosz vagyok. Oliver háza előtt leparkoltam, majd bekopogtattam. Mosolyogva ajtót nyitott, majd derekamnál fogva behúzott a házba. Leültünk a kanapéra és elkezdtünk beszélgetni. Folyamatosan meséltettem, közben szépen ívelt ajkát bámultam. Vágytam a csókjára, már csak azért is, hogy tudjam, Harry okkal féltékeny. Azt akartam, hogy most egy kicsit ő is szenvedjen. Gondolkodás nélkül cselekedtem, hála a bosszúvágyamnak. Őt viszont nem zavarta a hirtelen akcióm, ugyanis visszacsókolt. Percekig faltuk egymás ajkait, majd mikor levegő híján elváltak, vett egy mély levegőt.
- Huh, amióta ismerlek, vágytam erre!- vallotta be. Igazából én is többször eljátszottam a gondolattal, hogy Oliver, meg én... Csak aztán neki lett barátnője, én pedig szépen beleszerettem Harold-ba. Egészen elszórakoztunk, majd este elég későn indulni készültem, ő pedig felajánlotta, hogy eljön velem és majd haza buszozik. Kicsit sajnáltam a hazaút miatt, de belementem. Az ajtónk előtt állva búcsúzkodtunk, méghozzá csókkal. Miközben ajkai az enyémekre tapadtak, feltűnt, hogy világít bent a lámpa, de nem tulajdonítottam neki különösebb figyelmet. Egy utolsó csók után lesétált a lépcsőn, majd kilépett a kapun, végül eltűnt a sötét éjszakában, én pedig bementem. Harry a kanapén ült, meglehetősen bosszús ábrázattal.
- Szia!- köszöntem oda neki fél vállról. Ittam egy pohár gyümölcslevet, majd a fürdőszoba felé vettem az irányt, hogy tusoljak egy kellemeset. Ahogy készültem becsukni az ajtót, az megakadt valamiben, ami nem más volt, mint egy láb. Harry lába. Belépett a helyiségbe, majd maga után becsukta az ajtót és lassan elfordította a kulcsot a zárba. Ijesztően hatott, ahogy zöld szemei dühösen szikráztak. Karomat összefontam a mellkasom előtt, ugyanis egyetlen melltartó takarta el.
- Miért takargatod magad? Láttalak már ruha nélkül.- mondta, lassan és halkan. Nem tettszett ez a stílus.
- Mit akarsz?- szögeztem neki a kérdést. Mélyen felnevetett.
- Megbüntetni.- szögezte tekintetét az enyémnek. Talán még sohasem féltem tőle ennyire.
- Azért, mert tettem, amire kértél?- vetettem oda. A csuklómnál fogva magához húzott, majd háttal fordított magának. Éreztem a kemény dudort fenekemhez nyomulni.
- Nem kértelek arra, hogy egy srácot csókolgass az ajtónk előtt. Arra kértelek, hogy randizz, illetve, kamu randizz.- suttogta a nyakamba. Átkozott rekedt hang, átkozott vonzerő, átkozott Harry! Elérte, hogy bármit megtennék érte. Akartam, de ezt neki nem vallhattam be, azzal teljes lett volna a győzelme.
- Harry- nyöszörögtem kéjesen.
- Hallgatlak.- markolt rá csípőmre. Teljesen beindult.
- Menj ki!- parancsoltam rá.- Hidd el, jobb lesz, ha kimész!- utasítottam. Morgolódott kicsit, majd elhagyta a helyiséget. Lekapkodva magamról a maradék ruhát, beálltam a zuhanykabinba és soha nem tapasztalt gyorsasággal letusoltam. Mikor végeztem, felvettem egy bugyit és egy lenge felsőt hozzá. Hosszú hajamból éppen, hogy nem csöpögött a víz. A folyosón hangtalanul közlekedtem, majd megálltam az ajtaja előtt. Bármiféle jelzés nélkül sétáltam be hozzá. az ágyán feküdt, póló nélkül és bosszúsan nyomkodta a telefonját. Odasétáltam hozzá, kivettem a kezéből a telefont, az éjjeliszekrényére tettem, majd az ölébe ültem. Lehajoltam hozzá és megcsókoltam.
- Mondtam, hogy jobb lesz, ha kimész!- suttogtam két csók között.