#14 Szabadon

Az ajtó mögött Louis állt, ijedt tekintettel. Beljebb tessékeltük, majd leült a kanapéra és hadarni kezdett.
- Jessica ide tart! Úgy volt, hogy ő próbált hívni, hogy itthon vagy-e, de nem ért el, úgyhogy felhívott engem, hogy otthon vagy-e aztán közölte, hogy ide jön. Én meg jöttem szólni.- mondta el egy szuszra.
- Jó, hogy itt vagy, legalább végignézheted, ahogy kirakom a csajt.- vigyorgott Harry. Louis nagyra nyílt szemekkel bámult minket.
- Megvan a videó, letöröltük, az album Simonnál van, szóval mindent elintéztünk.- magyaráztam.
- Hát ez kurva jó!- örvendezett velünk. Hazz arcát a nyakamba temette és finoman szívogatta a bőrömet, miközben én Louissal beszélgettem. És akkor hallottuk a kopogtatást. Tudtuk, hogy Jessica az, ő szokott így kopogni.
- Louis, konyha. Diana, vedd le a ruhádat!- parancsolt ránk Harry suttogva.
- Mi?- akadtak ki egy pillanatra. Nem mondott semmit, csak levette a ruhámat és felszaladt az emeletre. Rám maradt az ajtónyitás. Odasétáltam, vettem egy mély levegőt, majd egy őszinte mosolyt festettem az arcomra.
- Szia, Harryhez jöttél, ugye? Szólok neki!- lelkesedtem. A lépcső előtt megálltam és felkiáltottam. Harry jött lefelé póló nélkül, majd mikor mellém ért, átkarolta a derekam és megcsókolt. Ez a srác nem normális! Jessica a döbbenettől szólni sem tudott. Mikor eljutott a borsó méretű agyáig a kép, amit látott, lendült a keze, amit Harry elkapott.
- Hozzá ne érj!- szólt rá erélyesen. Louis megállt mellettünk, nyomatékosítva Harry szavait.
- Most akkor mi van?- értetlenkedett a sírás határán állva.
- Nézd, nekem már nem elég az, ami köztünk van. Valami többre vágyom, amit Diana megtud adni nekem.- magyarázta
- Mit, kis melleket? Azt én is adhatok. Sportmelltartót hordok pushup helyett. Úgy jó lesz?- csillogott szemében a remény. Louis megbökdöste a hátam, mire ránéztem.
- Ez tuti, hogy agyhalott.- röhögött.
- Minimum.- mosolyogtam.
- Szerintem nem kicsi a melled.- bátorított.
- Szerintem sem. Pont közepes.- vigyorogtam. Amíg így elcsevegtünk, Jessica mondott valamit, majd a telefonját kezdte nyomkodni, végül felénk emelte.
- Tessék, ki van hangosítva. Szia apuci! Azt akarom kérni, hogy ne add le a csatornán az új 1D klipet, mert az egyik tag egy hűtlen dög. Igen, megcsalt.- hadarta sértetten.
- Na, ez a fiú is megelégelte a viselkedésedet, Jessica. Megérdemelted!- felelte kimérten az apja, mire leesett az állam. A klipet illetően pedig, azt hiszem, én vagyok a szakember, nem te!- mondta, majd letette a telefont.
- Dögök!- bőgte el magát, majd felkapta a csicsás gépét az asztalról, és elviharzott. Louis hangosan felröhögött. Harry mélyen a szemembe nézett és magához rántva megcsókolt.
- Végre az enyém vagy!- mondtam határtalanul boldogan.
- Az első csókunktól fogva a tiéd vagyok!- súgta a fülembe, majd újra megcsókolt.
- Na jó, gyerekek, ünnepeljetek, majd beszélünk!- köszönt el Louis. Ezzel ő is lelépett, mi pedig kettesben maradtunk. Felmentünk Harry szobájába, ahol visszavettük a ruhánkat, majd bekapcsoltuk a skype-t. Anne elérhető volt, úgyhogy felhívtuk.
- Baj van, drágáim?- érdeklődött.
- Nem, csak valamit mondanom kell.- kezdett bele Harry.
- Hallgatom.- vonta fel fél szemöldökét Anne. Rosszat sejtett.
- Nem tudom, hogyan fogsz ehhez állni. Remélem, hogy nem lesz ellenedre, de én szeretem Diana-t. Úgy, mint a barátnőmet.- mondta ki megfontoltan. Anne arca derültté vált.
- Na végre! Eddig tartott, mire rájöttél, édes fiam?- nevetett boldogan.
- Ezek szerint nem bánod?- kérdeztem.
- Persze, hogy nem. Végre a fiam olyan lányt talált, akit tiszta szívemből szeretek.- mosolygott, majd a háta mögé nézett. - Ne haragudjatok, most mennem kell. Holnap a reptéren találkozunk. Imádlak titeket!- dobott egy puszit a kamerába, majd kilépett.
- Van még egy kis dolgunk.- nyomott egy puszit az arcomra, majd megnyitotta a twittert. Persze rögtön Jessica tweetjei leptek el minket, amiben nyilvánosan utál minket. Ezért pedig kapja a Directionerek oltásait. Harry kitett egy közös képünket, amihez leírta, hogy én vagyok a barátnője. Volt vélemény, hideg-meleg, az biztos. Nem foglalkoztunk tovább a dologgal, félretettük a laptopot.
- Akkor ez most már hivatalos?- kérdeztem a biztonság kedvéért.
- Teljesen!- felelte, majd lágyan megcsókolt. Téptük egymás ajkait, majd a telefonom csörgése megzavart minket.
- Vedd csak fel.- mosolygott. Felvettem, majd bólogatva hallgattam a másik félt, végül egy majd később megbeszéljük-mondattal lekoppintottam szegény Oliver-t. Más esetben igyekszem figyelmes lenni, de mikor Harry Styles mutogatja, hogy leveszi a pólóját, olyankor nem tudok másra gondolni, csak arra, hogy segítsek neki a további vetkőzésben.