#26 Az angyalok városa

Hajnalban lent ültünk kettesben a nappaliban és beszélgettünk. Hogy miről? Kettőnkről, a terveinkről, az életünkről.
- Képzeld csak el! Összeköltözünk, megkérem a kezedet, az esküvő után elmegyünk nászútra és ha felkészültem, hogy elengedjem a One Direction-t, lesz egy gyönyörű kislányunk.- ábrándozott.
- Már miért kellene elengedned?- kérdeztem.
- Hogy melletted lehessek!- felelte.
- Haz, amióta az eszedet tudod, nem akartál mást, csak énekelni!- szálltam vitába.
- Ez igaz, és legszívesebben életem végéig nyomnám a négy legjobb barátommal a show-t!- csillogott a szeme.
- Sosem kérném, hogy feladd értem az álmodat!- fogtam arcát a kezeim közé.
- Te vagy a legnagyobb álmom!- döntötte homlokát az enyémnek. Ezután a kijelentése után nem sokat beszéltünk. Némán, a gondolatainkba meredve ültünk. Csupán összekulcsolt ujjaink éreztették, hogy itt vagyunk egymásnak. Fejem a vállára hajtottam, majd hamarosan elaludtam. Reggel mégis az ágyban ébredtem, furcsa mód egyedül. Harry-t a nappaliban találtam a tv előtt. Odasétáltam hozzá, ő pedig az ölébe ültetett.
- Úgy emlékeztem, hogy én itt aludtam el.- fontam ujjaimat az övére, miközben a szemébe néztem.
- Megszántalak és felvittelek.- mesélte. Fejemet a vállába fúrtam.
- Képes voltál felcipelni?- kérdeztem.
- Persze. Gyakorolni kell, hogy majd át tudjalak vinni a küszöb felett, ha eljön az ideje.- simított végig a gerincemen. Ránéztem, majd ujjaimat puha hajába vezettem.
- Ennyire készülsz erre?- érdeklődtem. Halvány mosoly játszott puha ajkain.
- Minél előbb Mrs. Styles-t akarok csinálni belőled!- suttogta az ajkaimra. Vadul megcsókoltam, mire egyik keze a felsőm alá vándorolt. Másikkal combomat simogatta.
- Harry, van még itthon valaki?- kérdeztem két csók között.
- Csak mi ketten, Baby! Anyuék elmentek reggelizni meg vásárolni.-világosított fel. Ebben az esetben nem zavartatom magam, hagyom, hogy a felsőmben matasson. Ajkai az enyémekről a nyakamra tévedt. Végignyalt a nyakam ívén, majd fogai közé csípte fülcimpámat. Ezzel egy jóleső nyögést csikart ki belőlem, amivel felbátorítottam. Nyakamba harapott, amitől szabályosan olyat nyögtem, mint egy prosti.
- Haz, menjünk fel!- könyörögtem. A hangom vágytól remegett. Könnyedén felállt, velem a karjaiba és felvitt a szobájába. Bent letett az ágyra. Abban a pillanatban lerángattam róla a pólóját. Ajkamba harapva simítottam végig a mellkasán. Kezeim a csípőjén pihentek, miközben ő becsúsztatta kezeit a felsőm alá és úgy csókolt meg. Ebben a pillanatban kinyílt az ajtó és beléptek rajta a srácok.
- Remek időzítés!- morogta Harry az orra alá.
- Meló van, haver!- jelentette be Louis.- Koncert, holnap, L.A.- adta meg az infókat.
- De még ma utazunk!- tette hozzá Zayn. Csalódottan húztam el a számat, mire El kibújt a srácok takarásából és hozzám lépett.
- Gyere te is! Jön Pezz, Sophia meg én.- mondta.
- És Barbi- tette hozzá Niall.
- Manócskám, jól látom, hogy pirulsz?- vigyorogtam.
- Pirulok?- kérdezett vissza.
- Manócskám?- nézet rám felháborodva Harry. Gyorsan lerendeztem vele ezt a hirtelen féltékenységi rohamot, majd válaszoltam.
- Először is, megyek, ha Harry is szeretné. Másodszor pedig, ki az a Barbi?- érdeklődtem.
- Csak egy haver!- mondta Niall.
- Niall leendő nője.- vágta rá Liam, mire az említett csúnyán nézett rá.
- Na, szeretnéd, hogy menjek? fordultam Haz felé. Átölelte a derekamat, így megemelve az ágyról.
- Persze, hogy szeretném!- mondta, majd megcsókolt.
- Hé, tolerálni a szinglit!- kérte ki magának Nialler.
- Ha nem idétlenkednél ennyit, már nem lennél szingli!- közölte vele Louis.
- Mindegy, pakoljatok három napra, a nappaliban várunk.- mondta El, majd kiterelt mindenkit a szobából. Szófogadóan elkezdtünk pakolni, majd mikor végeztünk, lerángattuk a cuccunkat az emeletről és hamarosan indultunk is. A reptéren összeszedtük a többi csajt.
- Szia, Barbi vagyok, te vagy Diana, ugye?- mutatkozott be buzgón.
- Megspóroltad nekem a bemutatkozást.- mosolyodtam el.
- Barbi, milyen származású vagy?- kérdezte Sophia.
- Magyar, ugye?- néztem Barbira megerősítésképp. Ő csak csodálkozva bólintott.
- Honnan tudod?- érdeklődött.
- Van egy magyar rock banda, akiket szeretek és az akcentusod hasonlít az övékéhez.- magyaráztam. Bólintott, hogy tudomásul vette, majd észrevettem egy közeledő alakot. El karját megragadva rohantam felé. Mindketten lefékeztünk előtte, majd a nyakába borultunk egyszerre, így kialakítva egy "nagy ölelést".
- Dani, hát te?- kérdeztem.
- Azt hiszitek, kihagynám a koncertet? Attól, mert nem én vagyok a barátnője, hanem valaki más, ugyan úgy van jogom ott lenni, mint bárki másnak!- vigyorgott.
- Ez a beszéd!- pacsiztak le Eleanor-al. Visszasétáltunk az előző társaságba, ahol az új tag érkezésére Liam megfeszült, Sophia közelebb húzódott a barátjához, a többiek pedig lélegzet-visszafojtva figyelték a jelenetet. Először Harry ocsúdott fel és ölelte meg Dani-t, majd fokozatosan mindenki.
- Szia, azt hiszem, mi még nem ismerjük egymást. Danielle vagyok.- mosolygott Sophia-ra. Dani elképesztően erős!
- Sophia. Nagyon örülök!- mosolyodott el Sophia. Úgy tűnik, rájött, nem kell féltenie Liam-et tőle. Nyílt titok, hogy Dani még szereti őt, de nem süllyedne odáig, hogy megpróbálja elvenni valakitől. Ő ahhoz túl büszke. Magángéppel mentünk, úgyhogy Dani elkezdett búcsúzkodni, mikor hirtelen Liam megszólalt.
- Ugyan, gyere velünk!- mondta. Sophia elkerekedett szemekkel nézett, de mosolyogva nyugalomra intettem. Bólintott egyet, majd felszálltunk a gépre. Mindenki elhelyezkedett valahol. Mi például Harry-vel a gép hátuljában voltunk kettesben. Beszélgettünk, közben a kezét a combomon pihentette. Mire észbe kaptam, már a ruhám alá benyúlva cirógatta a combom belsejét.
- Harry..- nyögtem halkan, hogy a többiek még véletlenül se hallhassák meg.
- Mi a baj, cica?- dörmögte a fülembe.
- Nem hiszem, hogy itt kéne ezt.- dadogtam. Széles mosolyra húzódott a szája. Élvezte a szenvedésemet.
- Nézzük, meddig bírod, hogy ne nyögj fel hangosan?- nézett mélyen a szemembe, majd elkezdett kínozni. Erősen haraptam a szám belsejét, majd mikor egyik ujját becsúsztatta a bugyim alá, megéreztem a fémes ízt a számban és felsikkantottam, de rögtön befogtam a számat. Haz kihúzta a kezét a ruhám alól és a combomra tette. Hátradőlve igyekeztem rendezni a szívverésemet.
- Ezt visszakapod még!- mondtam a fejemet hátradöntve. Felnevetett, majd maga felé fordította a fejem és megcsókolt. Dani állt meg előttünk zavartan.
- Diana, ráérsz egy picit?- kérdezte. Harry felpattant, majd még egy csók után előre sétált, hagyva minket nyugodtan beszélgetni.
- Mesélj!- kértem, miután leült mellém.
- Olyan furcsa! Mással van, mégis megkér, hogy veletek jöjjek. Jó, ez lehet, csak a jómodora. De az, hogy Sophia hozzábújva alszik, ő pedig velem beszélget, közben folyamatosan néz, úgy mint régen, az gondolom nem a modorának köszönhető.
- Ez tényleg elég fura. El mit mondott rá?- érdeklődtem.
- Neki nem mondtam, ott ülnek a többiekkel.- magyarázta.
- Dani, én a barátságunk előtt is úgy gondoltam, hogy te vagy a tökéletes lány Liam számára.- mosolyogtam. Fátyolos tekintettel, de ő is elmosolyodott. Megölelt, majd mondta, hogy előre megy. Őt váltotta Liam, legnagyobb meglepetésemre. Leült Dani helyére, néhány percig csendben ült, majd megdörzsölte az arcát és felém fordult.
- Diana, nekem végem!- jelentette ki.- Még mindig Danielle az igazi!- közölte.
- Akkor miért vagy Sophia- val?-kérdeztem.
- Mikor megismertem, azt reméltem, hogy ha összejövünk, akkor majd fokozatosan beleszeretek, de ez valahogy elmaradt. Ráadásul most, hogy itt van Dani, minden vágyam, hogy a karjaim közt tudhassam, hogy megcsókolhassam, hogy újra csak az enyém lehessen.
- Ő mindig is csak a tiéd volt. Most is az!-néztem mélyen a szemébe.
- Valamit kitalálok! Köszönöm!- ölelt meg Liam is, majd lelépett. Végül visszakeveredett hozzám Harry.
- Szerelmi tanácsadó leszek lassan.- jelentettem be.
- Akkor segítsen doktornő! Van egy lány, aki nem megy ki a fejemből. Gyönyörű szép lány. Sötétbarna haja, világos bőre és szikrázó kék szemei vannak. Maga szerint mit kéne tennem?- szórakozott.
- Mindenképp meg kellene csókolnia!- ajánlottam, mire elnevette magát és megcsókolt.
- Mi van Liam-ékkel?- fordította komolyra a témát.
- Dani szereti Liam-t, Liam Dani-t.- feleltem.
- És akkor ott van Sophia akadálynak. Pont, mint nálunk Jessica.- töprengett.
- Pontosan!- bólogattam.
- Majd megoldják!- legyintett.
- Honnan tudod?- kérdeztem.
- Mi is megoldottuk, nekik is menni fog!- felelte határozottan. Ezek után úgy gondoltuk, inkább pihentetjük a témát. A hátralévő 9 órában néztünk rengeteg filmet, beszélgettünk a többiekkel és egy kevés alvást is építettünk a programba. Engem mondjuk Haz a leszállás előtt ébresztett fel. Még akkor is ásítoztam, mikor lesétáltunk a gépről.
- Baby, mosolyogj! Azt hiszik, hogy ilyen uncsi vagyok!- szűrte a fogai közt, de persze alig bírta visszatartani a röhögését.
- Sok mindennek lehet nevezni, de unalmasnak nem.- feleltem, mire nyomott egy hatalmas, cuppanós puszit az arcomra, én meg elnevettem magam. És katt! Meg lett örökítve. Köszi, fotósok! A szép kis létszámunknak köszönhetően 3 kocsival mentünk a hotelhoz. Az első kocsival Zayn, Pezz, Sophia és Liam, ami nem bizonyult jó ötletnek, mivel Perrie nem kifejezetten rajong Sophia-ért. Már a reptéren is összeszólalkoztak párszor. Liam Sophia-t, mi, csajok pedig Pezza-t nyugtatgattuk, ismételgetve, hogy "nem ér annyit" A második kocsiban El, Barbara, Louis és Niall. Végül mi, hárman, a "maradék" Dani ült elől a sofőr mellett, mi pedig hátul Hazza-val.
- Szűkös ez a kocsi, hiányzik a Range Rover!- dünnyögtem Hazz fülébe.
- Nekem is, baby!- motyogta. Nehezemre esett elhinni, hogy L.A-ben vagyunk és csak egy cipős doboz méretű kocsival tudnak szolgálni. Tényleg nem nyavalyogni akarok, nem vágyok hatlovas hintóra, de azért az már nem állapot, hogy úgy alig fértünk el, hogy félig Harry ölében ültem. A hotel már annál inkább elkápráztatott. A tengerpart nagyjából 10 perc séta. Az erkélyről el is lehet látni odáig. Éppen a kilátást csodáltam, mikor Haz mögém állva átkarolta a derekamat.
- Este, a koncert után lemegyünk a tengerpartra. Tábortűz, iszogatás, pancsolhatunk is, zene ezer decibellel. Felrázzuk a környéket!- jelentette be.
- Ez már tetszik!- fordultam szembe vele és karjaimat a nyaka köré fontam. Fogságba estem az erkély széle és Harry csípője között. Kifejezetten tetszett ez a könnyed közelség, az előző hajnali komolyabb beszélgetésünk után. Jó tudni, hogy még mindig két fiatal vagyunk, akik boldogak együtt és semmi komolyra nem gondolnak. Nem, mintha nem tetszene Harry elképzelése, sőt. De én még nem akarom siettetni az egészet. Egy kicsit fiatal akarok még lenni vele, utána tőlem járhatunk jegyben.
- Na gyerünk, édes, készülődni! Nem késhettek a saját koncertetekről!- adtam ki a parancsot. Ezzel karon ragadott és bevezetett a szobába. Zuhanyoztunk egyet, kettesben. Nos, kicsit tovább tartott, mint terveztük, úgyhogy kevesebb időt hagytunk magunknak az öltözködésre. Harry szörnyülködve nézett a csizmájára, amin egy méretes sárfolt díszelgett, ugyanis a reptéren, ahogy szállt be a kocsiba, sikerült belelépnie egy pocsolyába.
- Ugye nálad van a Converse-d?- kérdeztem reménykedve. Bólogatott, mire adtam az instrukciót, hogy akkor talán nem ártana felvenni. Rohantunk a lifthez, ahol összefutottunk Louis-ékkal.
- Elhúzódott a zuhany.- mondta Louis a liftben állva.
- Nálunk is!- felelt Harry. Mi meg El-el mint a hülyék bámultunk egymásra. Ezt most kajak megosztották egymással? Természetesen tudom, hogy a legjobbnál is jobb barátok, de akkor is. Ilyeneket elmondanak egymásnak? Kifejezetten meglepett. A hotel elé érve megvoltak a többiek is, úgyhogy most egy hatalmas limuzin szerű kocsival érkeztünk a koncert helyszínére. A srácok búcsúzkodtak, már akinek volt kitől, és elléptek még megbeszélni valami műsorterv szerű dolgot. Nagyon furcsálltam, hogy Liam nem csókolta meg Sophia-t, ez mondjuk az említettnek is feltűnt.
- Diana, figyelj csak!- kezdte, mikor éppen nem állt mellettem egyik lány sem. Pezz azért bőszen mutogatott, hogy megfojthatja, ha szeretném, de csak nevetve leintettem.
- Igen?- szenteltem végül neki a figyelmemet.
- Nem fura egy kicsit Liam?- érdeklődött a meglátásaimról.
- A világért sem sértenélek meg- csengett a hangomban a szarkazmus. - de ez a ti kapcsolatotok, nem az enyém. Nem nekem kell tudnom, mikor furcsa és mikor normális.- fejeztem be a monológomat, majd ott hagytam. Beálltam Perrie mellé, aki szélen állt. Sophia nem tágított, kereste a társaságomat és mellém állt. Hamarosan az aréna megtelt emberekkel, akik mind a srácok miatt jöttek. A fények kihunytak, a zene elindult, ezzel pedig elkezdődött a koncert. A srácok hatalmas bulit csaptak, mint mindig. Még mi is hangosan énekelve táncikáltunk az első sorban. A Half A Heart közben Dani-re pillantottam, akinek néhány könnycsepp fojt végig az arcán. Liam pontosan közte és Sophia közt állt a színpadon. Milyen ironikus, nem? Ránézett Dani-re, majd az ő arcán is lecsordult egy kósza könnycsepp. Pezz oldalra nézett, majd hozzám hajolt és olyan hangerővel beszélt, hogy én, és csak is én hallhassam.
- Ez a hibbant tyúk komolyan azt hiszi, hogy Liam miatta könnyezte el magát? Nem nyilvánvaló, hogy a volt barátnője volt rá hatással?- kuncogott.
- Látod, hogy nem veszi észre.- feleltem, majd tekintetem visszavezettem a színpadhoz, ahol az én göndör hercegem pontosan előttem állt. Lenyújtotta a kezét és egy pillanatra megszorítottam. Ez sok mindenkinek feltűnt, mert hangosabban sikítottak mögöttünk. Egymásra nézve elnevettük magunkat, majd tovább sétált a színpadon és pacsizott néhányat. A You And I alatt Sophia végignézett a társaságunkon, majd közölte, hogy Liam biztosan rá gondolt, miközben énekel. És kész, Pezza, El és én, de még Barbi is felnevetett.
- Most ezen mi olyan vicces? Ki más járhatna a fejében?- értetlenkedett.
- Hallod, én!- mondtam mire a csajok hangosan felröhögtek.
- Mekkora pofád lett hirtelen!- hitetlenül nézett rám, én csak röhögtem, de Perrie felemelte ökölbe szorított kezét és fenyegetően lengette, jelezve, hogy beveri a képét.
- Csajok, nyugi! A srácokra koncentráljunk egy kicsit, a koncert után meg első sorból nézem a bunyótokat!- szólt oda Barbi. Betalált a beszólás. Kedvelem a csajt! A koncert vége felé a srácok még beszéltek egy kicsit a rajongókhoz és az egy pillanat csendet kihasználva egy csaj felkiáltott, hogy ő mit művelne Harry-vel egy szobában. Félig felvont szemöldökkel a hang irányába fordítottam a fejem és ez elég volt ahhoz, hogy ne tudjuk meg a sztori végét. Haz viszont jót röhögött a reakciómon. A srácok elbúcsúztak a rajongóktól és megköszönték nekik a jelenlétet, majd levonultak a színpadról, mi pedig amint tudtunk mentünk utánuk. Visszamentünk a hotelba, majd hagytuk a srácokat szusszanni egyet, mi meg addig előre lementünk a partra sétálni. A nyári ruhám alatt bikinit viseltem, majd mikor megéreztem, milyen kellemes a víz, ledobtam a ruhám egy biztosabb pontra, ahol tuti nem lesz vizes és belegázoltam a habokba. El és Dani szinte azonnal követtek. Hamarosan jöttek a srácok is és rakták a tábortüzet. Néhány helyi lány megállt mellettünk és megkérdezték, hogy csatlakozhatnak-e. Erőt vettünk magunkon és figyelmen kívül hagytuk, a nem elhanyagolható méretű melleket és szinte tökéletes alakokat, mi lányok morogva rábólintottunk. Haz bejött velem a vízbe és szórakoztunk ott egy kicsit. Mire visszaértünk a tábortűz már rendesen égett. Megtörölköztünk, majd leültünk a homokban és egy pokrócot magunkra húztunk. Harry mellkasához bújtam, jelezve a velem szemben ülő baywatch- lányokkal, hogy ő már pedig az enyém!
- Harry, Louis, nem énekelnétek egy kicsit?- kérdezte nyávogós hangon az egyik csaj a jelen lévő két sráctól. A többiek valahol szétszéledtek.
- Ilyen gyönyörű lányoknak..-kezdte Haz.
- Bármikor!- folytatta Louis az ömlengést. Eleanor-al összenéztünk és némán egyetértettünk. Ő észrevétlenül, könyökkel gyomorszájba vágta a barátját a pokróc alatt. Én is valami hasonlót terveztem, de aztán rájöttem, hogy én még tartozok egy kis bosszúval. A pokróc takarásában pihentetett kezemet Harry combjára csúsztattam, mire nyelt egy nagyobbat éneklés közben. Először csak lassan, körkörösen dörzsöltem nadrágon keresztül a büszkeségét, de mikor már félkemény állapotban volt, megmarkoltam, mire egy kicsit felnyögött. Szemei szikrát szórtak, ahogy rám pillantott, én pedig némán bambultam magam elé, nehogy gyanússá váljak.
- Énekeljetek még, srácok!- kérte a szemben ülő egyik szőkeség.
- Á, én most egy kicsit pihentetem a hangomat!- mondta ki szakadozva Harry, miközben hímtagját markolásztam titokban.
- Ugyan, Harry! Énekelj csak! Legalább egy számot!- néztem rá. A mosolyom mindent elárult. Összehúzott szemekkel nézett rám, majd belement. Ahogy énekelni kezdtek, kezem villámgyorsan becsusszant még vizes nadrágja alá, így már a kezemben fogtam lüktető farkát.
- Uhh!- nyögött fel.
- Minden rendben, Harry?- nézett aggodalmasan a három lány a barátomra.
- Persz-persze, minden a lehhhhető legjobb!- húzta el a h-t, amikor végigsimítottam hosszán. Homlokán gyöngyözött az izzadtság, szemei sötétek voltak az elfojtott vágytól. Észrevétlenül kihúztam a kezem a gatyájából, majd nyomtam egy apró csókot a szájára, miközben felálltam, hogy megnézzem Sophia-t.
- Ezért megfizetsz!- suttogta az ajkaim közé, majd megcsókolt.
- Ez volt ez én bosszúm!- hajoltam a füléhez. A többiek bizonyára olyasmire gondoltak, hogy valami édes kis titkot susogtunk egymásnak. Aha, majdnem. A puha homokban az egyik nyugágy felé lépkedtem, ahol Liam barátnője totál kiütve félig lelógott. Perrie és Barbi, akik néhány méterrel arrébb beszélgettek, mikor megláttak, odajöttek hozzám.
- Hát ez?- biccentett Perrie a lányra.
- Készen van nagyon!- feleltem.
- Ó, igazán? vonta fel szemöldökét, majd gonosz mosolyra húzódott a szája. Én léptem két lépést hátra és megálltam Barbi mellett. Pezza lehajolt Sophia mellé és szólogatni kezdte.
- Sophia, Sophia!- semmi reakció. Néhányszor gyengéden arcon csapta, majd egy hatalmasat csattant a tenyere az arcán, Barbi-val szinkronban kaptuk a kezünket a szánk elé, de persze mindketten röhögtünk. Főleg, mikor Sophia meg sem moccant az ütésre.
- Hát ez tényleg nagyon kiütötte magát!- röhögött Perrie, majd odajött hozzánk. El csatlakozott hozzánk.
- Ott merted hagyni a srácokat azokkal?- karoltam át legjobb barátnőmet.
- Nem otthagytam őket, menekültem!- felelte. Elröhögtem magamat, majd feltűnt, hogy ketten maradtunk. Barbi talált filcet a táskájában és kitalálták, hogy kipingálják Sophia-t, amíg alszik.
- Mit műveltél a barátoddal?- kérdezte El, visszafojtva a nevetését.
- Uhm, kicsit megleckéztettem. Miért?- kérdeztem vissza.
 - Olyan vörös volt a feje, mint a cékla, izzadt, mint a ló és a szeme is olyan feketévé vált, mint annak a rendje.- mondta.
- Mondjuk úgy, hogy megpróbáltam kínos helyzetbe hozni a strandbarbie-k előtt. feleltem. Hitetlenül felnevetett, majd lepacsiztunk.
- Egyébként hol van Liam és Dani?- érdeklődtem.
- Amikor Sophia eleget ivott, hogy ne tűnjön neki fel, elmentek kettesben sétálni.- vigyorgott. Akkor drukkolok nekik. Louis megállt mellettünk, majd felvette El-t a nyakába, aki sikítva kapaszkodott bele a pasija hajába, miközben ő elindult vele a másik irányba. Mosolyogva néztem rájuk, mikor Harry felém sétált. Látható merevedésén már messziről felnevettem.
- Ne röhögj, hanem csinálj valamit vele, ha már létrehoztad!- parancsolt rám.
- Megérdemelted. A repülős sztori, meg a baywatch-baby eset miatt.- feleltem, majd pillantásom újra a szűkös gatyájára tévedt. Próbáltam palástolni a nevetésem, de nem ment.
- Na gyere ide, te lotyó!- nevette el magát Harry, majd édesen az ölelésébe vont. Megjegyezném, nem csak látható, érezhető is volt a "probléma" a nadrágjában.