#25 Pofátlan riporter

Mikor Harry azt írta "itt ma nem alszol" mondott valamit. Nem sokat aludtunk, az biztos. Sokat gondolkoztam rajta, hogy elmondjam-e neki a második csókomat Oli-val, de inkább meggondoltam magam. Reggel aztán közölte, hogy valami interjúra visz, mert ott kell lennem. Mikor értetlen, meg nem mellesleg álmos fejjel bámultam rá, kifejtette. Az egyik tv készíteni akar egy interjút a One Direction-nal és a barátnőikkel. Őszintén nem értettem. Én nem vagyok híres és gondolom senki sem kíváncsi rám. Lementünk reggelizni, ahol szembe találtam magam a felnőttekkel. Hupsz.
- Most ugye magyarázkodnom kell?- húztam el a számat.
- De még mennyire!- felelte Anne.
- Nem kell, engem nem érdekel.- vágta rá Robin. Felnéztem Harry-re, aki ezúttal nem mosolyodott el, semmilyen szimpátiát nem mutatott Robin felé, csak szúrós tekintettel nézte. Juj.
- Nos, nem tudom, hogy viccnek szánta-e, minden esetre én nem annak éreztem és kicsit zavartak Robin beszólásai az este folyamán.- adtam meg az egyszerű magyarázatot.
- Jó, értem. Én ebbe nem szólok bele. Rendezzétek le hárman!- állt fel az asztaltól Robin.
- Nem-nem!- húzta vissza Anne. Én foglak itt hagyni titeket, hogy megbeszéljétek.- közölte, majd elvonult, valószínűleg a szobájukba.
- Nos?- fordultam Robin felé.
- Mit szeretnétek tudni?- kérdezte.
- Hogy mi bajod van Diana-val.- fonta keresztbe karjait a mellkasa előtt Harry.
- Szóval. Nem tudom miért, de nekem olyan nyávogósnak tűntél.- nézett rám. Ezen csak felnevettem.
- Alaposan félreismertél.- fogtam a hasam. Már fájt a nevetés.
- Ha Diana nyávogós lenne, tuti, hogy nem lennék vele.- nyomott egy puszit az arcomra Haz.
- Anne, szívem gyere egy kicsit!- kiáltott fel az emeletre Robin. Anne leszaladt az emeletről és értetlenül nézett. Nem csodálom. Én Harry-hez bújva röhögtem, Robin pedig felállt az asztaltól, ahol eddig ültünk. Hívott engem is.
- Akkor én most itt mindenki előtt bocsánatot kérek tőled, amiért félreismertelek és elítéltelek!- állt velem szembe.
- Rendben, nem haragszom!- feleltem.
- Megölelhetlek?- kérdezte, mire elnevettük magunkat és megöleltem.
- Tényleg ne haragudj, kicsi lány!- suttogta. Egy kicsit erősebben szorítottam, ezzel érzékeltetve a válaszomat.
- Nem állt szándékomban megszakítani a romantikát, de baby, ideje lenne kajálnunk, mert lassan késve kezdünk el készülődni.- szakította félbe Harry a gyönyörű pillanatunkat. Készítettünk magunknak egy-egy szendvicset és miután megettük, már el is kezdtünk készülődni. Harry tükre előtt álltam és sminkeltem, ő pedig öltözött.
- Mondd csak, van ennek bármi értelme?- kérdeztem.
- Minek, cica?- nézett rám.
- Ennek az interjúnak. A rajongóitok rátok kíváncsiak, nem ránk.- feleltem.
- Hozzánk tartoztok, így ti is érdeklitek őket.- magyarázta.
- Aha!- feleltem, majd befejeztem a sminkemet és megfordultam. A cuccokat letettem kis asztalra. Harry elé léptem és megigazítottam rajta a zakóját, majd szájon csókoltam.
- Gyönyörű vagy! Sminkkel, smink nélkül, mindenhogy!- mondta, majd közelebb húzva magához hosszan megcsókolt.
- Megérkezett Louis és Eleanor.- pillantottam az ablak felé. Felém nyújtotta a kezét, amit természetesen elfogadtam, így kéz a kézben sétáltunk le az emeletről. Elköszöntünk Robin-tól és Anne-től, majd kiléptünk az ajtón, ahol majdnem a másik párba ütköztünk. Örültünk egymásnak egy sort, majd Haroldom-mal bepattantunk a hátsó ülésre. Útközben tök jót beszélgettünk így négyen. Mesébe illő ez a négyes, tekintve, hogy El és én legjobb barátnők vagyunk, Louis és Harry pedig legjobb barátok.
- Basszus Haz!- kiáltottam fel, mire El felénk kapta a tekintetét, Louis pedig a visszapillantóból kísérte figyelemmel az eseményeket.
- Mi történt?- kérdezte.
- A nyakad!- böktem egy lilás véraláfutásra. Kicsit felszisszent, szóval sejthette, hogy mi az.
- El, van nálad alapozó?- néztem reménykedve barátnőmre. Kutatott egy sort, majd a kezembe nyomott egy halvány színű alapozót. Elkezdtem a mesterművemet, és mire odaértünk végeztem is.
- Na?- kérdeztem.
- Nem látszik.- felelte Louis.
- Ügyes vagy, tényleg jó lett.- mosolygott El. Bementünk az épületbe, ahol velünk kiegészülve teljes lett a csapat. Beültünk a stúdióba, ahol a riporternővel váltottunk néhány szót, majd még volt fél percünk. Harry idegesen masszírozta a nyakát, azt motyogva, hogy ez a nő kiakasztó. El rögtön a szája elé kapta a kezét, majd mikor újra megláttam Haz nyakán a lilás foltot, kihagyott egy ütemet a szívem.
- Édes, drága szerelmem. Nem felejtettél el valamit?- beszéltem nyájas hangon. Dörzsölgette még egy kicsit a nyakát, majd hirtelen eszébe jutott.
- Basszus! Jön a riporter, nekünk végünk!- esett hirtelen kétségbe. A nő leült, majd elkezdődött a műsor. Ledarálta a sablon szöveget, majd elmondta, hogy kik vagyunk és miért vagyunk itt.
- Niall, nem kellemetlen, hogy egyedül ülsz itt?- tette fel az első kérdését. Tipikus riporter, rögtön oda tapos, ahol esetleg fájhat. Niall azonban okosabb.
- Keresem a hercegnőmet.- felelte, majd a végén villantott egy mesterkélt mosolyt. Ügyes húzás, Nialler!
- Nos lányok, örültök, hogy itt lehettek? vigyorgott ránk.
- Én őszintén nem is értem, miért kell itt lennem. Nem vagyok híres, csak Harry barátnője. Ez még nem elég ahhoz, hogy a tévében szerepeljek. Ahhoz valamit le is kéne tennem arra a bizonyos asztalra.- mondtam.
- A barátod híres, szóval lényegében te is annak számítasz.- érvelt.
- Én sosem gondoltam úgy rá, mint a világ hírű Harry-re.- feleltem egy halvány grimasszal az arcomon.
- Na és ma melyik Eleanor-t köszönthetjük a stúdióban a három közül?- terelte el a témát.
- Az igazit!- mondta El. Kezdett rájönni, hogy nem vagyunk könnyű esetek.
- Perrie, hogy megy a Little Mix? Pozitív hatással van rá a kapcsolatotok?- érdeklődött. Milyen pofátlan. Perrie első reakciója csípősnek ígérkezett.
- Pezz, jól gondold meg!- suttogtam. Bólintott egy halványat, majd megfontoltan válaszolt.
- Sophia, nem nagy rajtad a nyomás a "Payzer forever" trendek miatt?- vonta fel amúgy is ívelt szemöldökét. Tény, hogy Sophia és én nem lettünk puszipajtások, azt sem mondanám, hogy kifejezetten kedvelném, egyszerűen csak ami sok, az sok. Válaszolni kezdett, de úgy tűnt, a kérdés meggyötörte.
- Sophia, nem muszáj válaszolnod!- szólt oda El. És megfogadta a tanácsot. Inkább passzolta a kérdést.
- Nocsak, Harry, az a folt a nyakadon a barátnődtől származik. Ilyen vadóc az angyalian ártatlan külsejű Diana?- bombázta szegényt a kérdésekkel. És akkor megtörtént a csoda.
- Szerintem ez egy kicsit túl személyes. Nem illik ilyet kérdezni műsorban!- szólalt meg Sophia. Hálásan pillantottunk rá, mire egy "ugyan, nincs mit" pillantással lereagálta. A lányoknak el kellett mesélniük, hogyan ismerkedtek meg a srácokkal. Én a végére maradtam. Úgy látszik a riporter kezdte felfogni, hogy nem hagyom, hogy packázzon velem.
- Azt hiszem, az én sztorim kicsit eltérő. Hat éves voltam, mikor megismertem Harry-t. A szüleim Anne cégénél dolgoztak és munkahelyi balesetben mindketten meghaltak. Anne-t nyomasztotta a bűntudat, ráadásul a család nem hagyott más esélyt, így magához vett és felnevelt. Egy ideje nem volt fényes a kapcsolatunk Harry-vel, tekintve, hogy kamaszodtunk, s a többi. Végül valahogy egymásra találtunk.- szorítottam meg Haz kezét.
- Ugye te léptél Harry felé?- kérdezte.
- Nem egészen.- felelte Harry. Ez a nő nagyon benézi a dolgokat. Szentül állította, hogy Perrie üldözte Zayn-t hogy segítsen neki átvészelni az X-Faktort, kételkedett Eleanor és Louis szerelmébe, Sophia kitartásában, abban, hogy Niall jól érzi magát szinglin is, ráadásul a Larry Stylinson ügyet is megbolygatta, most pedig azt állítja, hogy mikor Haz híres lett, ráhajtottam. Minden riporter ilyen, vagy csak ez ekkora dög? Miután megtudott mindent, amit akart, felkonferálta, hogy a srácok fellépnek a műsorban. Haz felállt mellőlem és nyomott egy puszit a homlokomra, majd a többiek után sétált. A You And I-t énekelték, valami eszméletlenül gyönyörűen.
- Még lenne egy utolsó kérésem. Ha azt állítjátok, hogy nincs semmiféle Larry Stylinson, akkor kérünk egy Elounor és egy Darry csókot!- tapsikolt idétlenül. Ez most komoly? Attól boldog, hogy élő műsorban megcsókolom a barátomat? Na ennél a nőnél már van baj. Louis felállította El-t, majd magához húzta és megcsókolta. Láttam már néhányszor smárolni őket, de azt hiszem, ez volt az eddigi legszenvedélyesebb csókjuk.
- Harry, ti jöttök!- szólt ránk a nőci. Haz megállt előttem, én felálltam, karjaimat a nyaka köré fontam, ő átkarolta a derekamat, majd homlokát az enyémnek döntötte. Ajka puhán simult az enyémhez. A lábam is beleremegett ebbe a csókba. Ha Haz nem tartott volna ilyen szorosan magához, talán összecsuklottam voltna.
- Ugyan, megy ez jobban is, gyerekek!- buzdított minket, miután elváltak ajkaink.
- Azt hiszem, ebből elég volt ennyi!- szólalt meg Liam, hosszú idő óta először.- Megkapta, amit akart, és a műsoridő is a végéhez közeledett.- figyelmeztette. Zavartan igazat adott neki, majd elmondta a szintén sablon szövegét, majd a műsornak vége lett.
- Csak hogy tudjátok, nem hiszem el egy szavatokat sem. Larry Stylinson él!- mondta, majd otthagyott minket.
- Ez kész!- szólalt meg először Niall. Elengedtem Haz kezét és a nő után iramodtam. Mikor beértem elálltam az útját.
- Mi az, hogy Larry Stylinson él? Azt hiszi, ha létezne, Harry hagyta volna az Elounor csókot? Ahogy ismerem, biztos, hogy nem. És higgye csak el, én jobban ismerem őt, mint maga!- zártam le a fejmosást, majd visszamentem a többiekhez.
- Tűnjünk innen, ez a nő kiakasztott!- fújtattam.
- Nem csodálom. Akkor is shippelné a srácokat, ha a szeme láttára vágna gerincre Hazza.- bökött oldalba Zayn.
- Az pedig nem fog megtörténni.- mondtam.
- Miért? Még sosem próbáltuk, hogy milyen, ha valaki néz.- nézett rám Harry látszólag komolyan, de én tudtam, hogy csak hülyül.
- Igaz is. Ennyi erővel ha megkívánsz, szólj, és kimegyünk a Trafalgar Square-re és ott kipróbáljuk!- ajánlottam, mire mindenki elkezdett röhögni. Ezek is csak mi lehetünk, akik ilyen dolgokon képesek poénkodni. Ez van, érettek vagyunk. Közös megegyezés után elmentünk kajálni, Niall kérésére a Nando's-ba. Kajáltunk egy nagyot, rengeteget röhögtünk, majd hazamentünk. Otthon elmeséltük Anne-éknek a kiakasztó nőcis ügyünket.
- Tény, hogy nem voltatok túl halkak, de ehhez egy vad idegennek semmi köze!- mondta Anne.
- Ó, szóval hallottatok minket?- kérdezte Haz.
- Attól tartok.- bólintott Robin.
- Hupsz!- néztem a barátomra.
- Nekünk kell egy lakás!- jelentette ki Harry.