#31 Váratlan találkozás

A srácok ma nagyon elfoglaltak. Egy reggeli műsorban indítanak, utána egy rádióba mennek elbeszélgetésre, találkoznak Lou-val, hogy ruhát válogassanak a fotózásra, értelemszerűen ezután fotózás, interjú, végül benéznek egy kicsit a stúdióba is. És ezek után lesz az, hogy nagyjából 2 napot átalszanak, amit mondjuk meg is értek. Én meg kimegyek a starbucks-ba, mert valaki egy ismeretlen számról írt, hogy beszélni akar velem. Igen, ez oltári nagy felelőtlenség, de sajna kíváncsi természet vagyok. Kiskoromban is mindig minden érdekelt. Az utcán sétálva találgattam, ki lehet az. Dani, El, Pezza és Barbi kilőve, ők mondták, hogy ma nem érnek rá. Ezt mondjuk furcsálltam. Már messzebbről láttam egy ismerős alakot kirajzolódni, de csak akkor jöttem rá, ki az, mikor oda értem.
- Féltem, hogy nem jössz el!- mondta halkan.
- Épp, hogy csak begyógyult a seb az ajkamon. Még egyszer be akarsz húzni?- kérdeztem ridegen.
- Nem neked szántam azt az ütést!- jelent meg egy halvány mosoly az arcán.
- Nem, hanem a barátomnak. Igazad van, ez sokkal jobb!- ironizáltam.
- Jó, térjünk el ettől a témától! Nem veszekedni hívtalak!- kérte, majd elkezdett befelé terelni. A pultnál rendeltünk, majd vettem volna elő a pénztárcám, de nem hagyta.
- Hagyd, meghívlak!- mondta.
- Dehogy! Nem szükséges!- mentegetőztem.
- Ugyan, a sebért kárpótlásul!- mosolyodott el. Erre én is elmosolyodtam, majd eltettem a pénzemet. Amíg vártunk, leültünk egy asztalhoz. Kettőnk közt eddig ismeretlen kínos csend uralkodott. Talán nincs már mit mondanunk egymásnak?
- Tudod, minden, amit aznap este mondtam, hogy a boldogságom útjában áll, és hogy kellesz, az igaz volt..-kezdte
- Nem ő áll a boldogságod útjába, hanem a szerelmünk!- közöltem.
- Jobb vagyok nála!- jelentette ki.
- Nekem nem kell nála jobb. Őt szeretem!- feleltem, majd felálltam, hogy ott hagyjam.
- Diana! Sajnálom! Maradj!- kérlelt. Egy hatalmas sóhaj után visszaültem a helyemre. Szinte abban a pillanatban csörgött a telefonom. Rögtön jobb kedvre derültem, ahogy megláttam, ki keres.
- Szia édes!- szóltam bele.
- Szia cica! Hallani akartam a hangod!- mondta.
- Aranyos vagy!-
- Mit csinálsz?- érdeklődött.
- Starbucks-ban ülök, várom a lattémat. És te?- kérdeztem vissza.
- Van egy kis szünetünk, úgyhogy kifújjuk kicsit magunkat. Kivel vagy?- kérdezősködött tovább.
- Jó, ne akadj ki, de Oli-val!- feleltem, tartva a válaszától.
- Mi? Mégis miért?- vont kérdőre. A hangja aránylag nyugodt volt, de tudom, hogy nagyon nem tetszett neki, amit hallott.
- Magam sem tudom!- dünnyögtem egykedvűen.
- Ha egy ujjal is hozzád ér, hívj fel és odarohanok!- ígérte.
- Rendben!- mosolyodtam el.
- Most leteszlek, majd még hívlak! Szeretlek!
- Én is!
*hívás vége*
Miután megkaptuk a kávénkat, hamarosan Oli telefonja zavarta meg az éppen kialakuló beszélgetést. Felvette, hallgatott egy sort, majd elmorgott egy "jól van már"-t majd közölte, hogy most lépnie kell. Megölelt, majd tényleg le is lépett. Komolyan nem értem. Ma mindenkinek van valami dolga, csak nekem nincs? Unottan sétáltam ki a maradék italommal a kávézóból, majd nem akartam hinni a szememnek. Taylor Swift sétált velem szemben.
- Hé, nem te vagy Diana Lindenberg, Harry barátnője?- állított meg. Pedig annyira tartottam ettől.
- De, én vagyok!- feleltem magabiztosan.
- Áh, szóval akkor te vagy a következő.- vigyorgott.
- Mi?- vontam fel a szemöldökömet.
- Te leszel a következő lány, akit túl unalmasnak tart majd, és kidob.- kuncogott halkan. Ez a csaj nem normális.
- Nem hinném, hogy megtörténne.- feleltem vigyorogva.
- Ha én sem voltam neki elég, te hogy lennél?- nagyzolt.
- Úgy, kedvesem, hogy én veled ellentétben nem vagyok frigid!- villantottam meg műmosolyomat.
- Ribanc!- sziszegte.
- Attól mert élek szexuális életet, nem vagyok ribanc! Te viszont Harry elmondása szerint tényleg frigid vagy!- közöltem, majd otthagytam a fenébe és hazasétáltam. Robin-t találtam a tv előtt.
- Szia!- huppantam le mellé. Nyomott egy puszit a homlokomra.
- Merre jártál hercegnő?- érdeklődött.
- Kávéztam egyet, majd mikor jöttem haza leribancoztak!- meséltem, mintha tök természetes lenne.
- Hogy mi? Ki merészelte?- kerekedtek ki a szemei.
- Harry egyik volt barátnője, Taylor.- feleltem mosolyogva.
- Biztos csak féltékeny!- mondta.
- Szerintem is! De nem tud nagyon meghatni.- csevegtem. Elővettem a telefonomat és megnéztem a twitter-t. Harry oldalán egy új tweet-et pillantottam meg, amire szinte rögtön felszaladt a szemöldököm. Taylor írt. Méghozzá a következőt "Gratulálok a barátnődhöz! Igazán bunkó lány, összeilletek!" Viszont megmosolyogtatott, hogy Harry reagált rá. "Roppant boldoggá tesz, hogy találkoztatok, de sajna a véleményed nem érdekel. Egyébként szerintem is összeillünk!" Egészen elszórakoztatott a kis csevejük. Gondoltam, én is írok. "Szóval nálad a bunkó és a szókimondó egy kategóriába tartozik? #gratulálok " Robin olvasta amit írok, majd halkan felnevetett.
- Ne hagyd magad!- lökött meg játékosan. Harry szinte abban a pillanatban esett be az ajtón.
- Harry!- pattantam fel és odaszaladtam hozzá. Mivel "szülő" társaságában voltunk, egy diszkrét puszit váltottunk.
- Hogyhogy ilyen hamar itthon vagy?- érdeklődtem.
- Nem is örülsz?- vágott mű-durcás fejet.
- Bolond! Persze, hogy örülök!- nevettem, átkarolva a nyakát.
- Sikerült mindent elintéznünk, úgyhogy itt vagyok!- közölte, majd mint aki valami rosszat mondott, kezét a szája elé kapta. Nem tulajdonítottam neki különös figyelmet. Kéz a kézben felsétáltunk a szobába, majd Harry hasra vágta magát az ágyon és előkapta a telefonját. Én addig kimentem a fürdőbe testápolóért. A flakont letettem az ágyra, Harry-t pedig átfordítottam a hátára. Lassan kigomboltam az ingét, majd levettem róla.
- Mire készülsz cica?- kérdezte összevont szemöldökkel. Visszafordítottam a hasára, majd ráültem a derekára.
- Bízz bennem és lazíts egy kicsit!- suttogtam a fülébe. Kinyitottam a testápolót és a hátára csorgattam, mire halkan felszisszent. Biztos hideg volt egy kicsit. Nagyjából elkentem a hátán, majd elkezdtem masszírozni. Halk nyögések hagyták el tökéletes ajkait.
- Egy angyal vagy!- motyogta. Előre hajoltam és miközben felkarját markolásztam, nyomtam néhány puszit a nyakára. Mikor a bőre teljesen beszívta a testápolót, leszálltam róla és közöltem, hogy kész van.
- Most pedig te jössz, úgyhogy vetkőzz!- parancsolt rám egy kacér mosollyal az arcán. Lekaptam a felsőmet, majd elfeküdtem az ágyon. Lehúzta a vállaimról a pántokat, majd kikapcsolta a melltartómat. Mielőtt bármibe belekezdett volna, hagyott néhány pillangócsókot a gerincem mentén. Tenyerébe nyomott egy adag testápolót és úgy kezdett masszírozni.
- Ne finomkodj ennyire! Nem vagyok törékeny!- kuncogtam. Miközben kicsit erősebben nyomkodta a hátamat, előre hajolva édes dolgokat sutyorgott a fülembe. Mikor végzett, visszacsatolta a melltartómat, én pedig visszahúztam a pántokat a vállaimra.
- Nahát! Sohasem gondoltam volna, hogy tudod, hogyan kell bekapcsolni egy melltartót, Styles!- bokszoltam vállba.
- Rejtegetek még egy két ilyen meglepetést, szerelmem- vigyorgott, majd  lágy csókot nyomott ajkaimra.