Styles-Christmas

Sziasztok!

Nemrégiben feltettem egy kérdést, amire igazából semmiféle választ nem kaptam, de ez most nem is lényeges. Karácsony alkalmából gondoltam, hozok egy rövid írást, hátha volna, aki örülne neki. Amennyiben ez így van, azt kérlek, kommentben jelezzétek! Millió puszi és Kellemes Karácsonyi Ünnepeket kívánok mindenkinek! xx

Katonai fegyelem uralkodott a Styles családnál a karácsonyi időszakban, hála nekem. Sokat jelent számomra ez az ünnep. Szinte az egyetlen,amihez kizárólag jó emlékek fűződnek. Még most is, felnőtt nőként is izgalommal tölt el, mikor a szürke hétköznapokat felváltja az ezer színű karácsonyi pompa. Mióta az együttes közös állapodás alapján megszűnt, Harry rengeteg szabadidőre tett szert. Így hát szívroham közeli állapotba hozhattam, mikor 20-a délelőtt emelkedett hangulatú hívásommal felzavartam legmélyebb álmából. Nyilván szegény szerelmem fel sem fogta, miért visongok neki fenyőfáról, fényekről és díszekről ilyen korán. Teljesen bezsongtam, ahogy eszembe jutott, ez lesz az első karácsonyunk igazi családként.

Az ügynökséghez beérve rögtön megkerestem a cég mindenesét, és ráparancsoltam, szedesse elő a munkásokkal a karácsonyi dekorációt és pofozzák ki az épületet. Csípőre tett kézzel osztottam az észt a csekély ízléssel megáldott munkásoknak, mikor Raina befutott, baráti puszival köszöntött majd megérdeklődte, mi folyik itt. Röviden beavattam, Ő pedig kedves szokásához híven kinevette a karácsony-mániámat.
- Ha kiadtad nekik a végső ukázt, gyere az irodába, beszéljük meg az utolsó portfóliók eredményeit.- kérte, majd el is tűnt a szemem elől. Sietősen elmagyaráztam ezeknek a félnótásoknak, mit hogyan csináljanak, majd követtem barátnőmet az irodába.

Órákkal később dühösen csaptam be magam mögött a ház ajtaját. Hazz a konyhában ügyködött. A konyhaművészetben találta meg magát, mióta nem énekel. Mármint színpadon nem. A mai napig egy valóságos dalos pacsirta.
- Mi a baj, Édesem?- kérdezte, el sem fordulva az ételtől, amit készített.
- A mai modellek. Semmirevaló az összes. Egy reklámhoz 10 modellel készíttettük el ugyan azt a fotósorozatot és egy sincs, amiben ott lenne! Arg!- morgolódtam. Szinte füstölt a fejem a dühtől.
- De hát mi nincs bennük, aminek ott kéne lenni?- értetlenkedett. Akármennyire imádom, tovább bosszantott az értetlenkedésével.
- A tűz, Harry! Hát mi a jó eget hiányolnék mást belőlük!- förmedtem rá, amit rögtön megbántam. Ezért készségesen simultam a karjába, mikor nyugtatólag vont ölelésbe. Egy pillanatra vállára hajtottam a fejem, majd gyengéd csókjába olvadtam. Egészen belejöttünk egymás ajkának becézgetésébe, mikor a sütő csengője jelzett, hogy valami elkészült. Szétrebbentünk, hogy Harry egy kicsit az étellel foglalkozhasson. Mikor újra felém fordult, nyoma sem volt az eddigi gyengédségnek. Vadul faltuk egymást. Régen voltunk kettesben és ez úgy tűnik, jobban hiányzott mindkettőnknek, mint azt eddig gondoltuk. Szerelmem kezei a fenekemre vándoroltak, majd keményen ágyékához húzott. Apró nyögés csúszott ki a torkomon, mikor lépteket hallottam a teraszról, majd Jade és Dan vidám cseveje már az előszobából hallatszott.
- Ennyit a konyhai szexről, Kincsem!- sóhajtott megadóan Harry. Csalódottsága köddé vált, mikor szeretett lánya cuppanós puszit nyomott az arcára, majd két almával a pulthoz ültek a barátjával és egymás szavába vágva magyaráztak a téli szünet előtti utolsó sulis napról. Szeretet öntötte el a szívemet, ahogy a kis családomat néztem. Sokáig azt hittem, teljes életem volt Harry nélkül is, de ez tévedés. Hárman alkotunk egy egészet.

A Szenteste előtti utolsó napok másból sem álltak ki, csak rohanásból. Természetesen, mint mindig, most is az utolsó pillanatokra hagytam az ajándékvásárlást. Karácsonyi rossz szokás, de ez van, a legtöbb ember ilyen. Burkoltan próbáltam faggatni a lányomat, minek örülne igazán, de nem derült ki semmi. Így a férjemmel hatalmas gondban voltunk, mikor Jadey-nek kerestünk ajándékot.
- Mit szólnál egy új mobilhoz?- próbálkozott Harry.
- Elég sok új kütyüje van.- legyintettem.- Valami személyesebbet találjunk ki!
- Például?- sóhajtott gondterhelten. Hasonlóan tanácstalanul bámultam magam elé az üzletben, mikor eszembe jutott valami.
- Vásároljunk neki digitális fénykép keretet! Emlékezz csak, múltkor azon panaszkodott, hogy túl sok képet kellene kinyomtatnia!- vigyorodtam el megkönnyebbülésemben.
Raina családjának már könnyebben találtunk ajándékot, ugyanis ők is velünk ünnepelnek idén, tekintve a gyerekek kapcsolatát és a jó barátságot a két család között. Igazi nagycsaládos hangulat várható!

Végre elérkezett a várva-várt Szenteste! Az egész ház ünnepi díszben, a vendégszobák készen várják ideiglenes lakóikat, az ajándékok becsomagolva, a fa díszítés alatt áll. Meghatódva nézem a lányomat és barátját, ahogy fülig szerelmesen, nevetve díszítik a hatalmas fenyőt. Olyan bájosak együtt, és tudom, hogy Dan sosem bántaná Jade-t, ez pedig megnyugtat. Elmélkedésemből Harry derekam köré fonódó karjai rántanak ki. Apró puszit váltunk, majd együtt nézzük a lányunkat.
- Végtelenül boldognak tűnik.- állapítja meg Hazz. Halványan elmosolyodom.
- Az is! Végre megvan mindene!- fordulok szembe szerelmemmel és szorosan hozzábújok. Eszembe jut, mikor nélkülöznöm kellett Őt, hosszú éveken keresztül. Életem legnehezebb időszaka volt, de lezárult.
- Na, kezdhetjük az ajándékozást?- kérdezi sugárzó mosollyal drága barátnőm. Egyetértés harsan a szobában, így mindenki megfogja a csomagokat és a fa alá pakolja. Serényen nekiállunk bontogatni, mindenki meglepődik egy kicsit az ajándékain. Főleg Harry, aki szinte párás szemmel nézi a kezében tartott fényképezőgépet.
- Csak mert hosszú ideje bánatosan sóhajtozol, ha eszedbe jut a költözéskor elkallódott géped.- mosolygok szégyenlősen a férjemre, aki kitűnő fizikai erejét csillogtatva felkap a földről, és az ölében tartva össze-vissza csókolgat.
- Na, ez vajon mi lehet?- nézem a kezemben tartott csomagot. A családomra pillantok, akik huncut mosolyt váltanak, majd biztatnak a bontásra. Alig sikerül egy pici darab csomagolót eltávolítani, rögtön rájövök, mit kaptam.
- Ez az iPad hasznos lesz a melóhoz. Raina volt az igazi ötletgazda.- súgja meg Harry. Körbejárva a szobán mindenkit megcsókolgatok, aki valamilyen módon benne volt az ajándékomban.

Miután a fa alatt nem maradt más, csak néhány lehullott tűlevél, együtt elköltöttük Harry csodás vacsoráját, majd mindenki pihenni tért.
Mi Hazza-val a fürdőszobánk felé vettük az irányt. A sarokkádat megtöltöttük illatozó, habos vízzel. A helyiséget a gyertyák fénye világította be. Régen volt ilyen romantikus pillanatunk. Ahogy a kádban megejtett lassú, csendes szeretkezés is egészen ritkaság számban ment mostanság.
Felfrissülve, szerelemmel telve hajtottam álomra a fejem és magamban köszönetet mondtam a Sorsnak, ami ennyi nehézséget gördített az utamba, mik által kiérdemeltem ezt a végtelen boldogságot.