II/9 Kegyetlen játék

Azt hiszem, Harry-nek kétségei voltak elmém épségével kapcsolatban, mikor reggel idétlenül ugráltam körbe, miközben ő készülődött. Eléggé izgatott voltam, ugyanis a lakás tulajdonosával készültünk találkozni, hogy átvegyük a kulcsokat. Mikor elkészült, még maradt fél óránk, úgyhogy leültünk lent. Anne ma nem ment be az irodába, úgyhogy a konyhában sürgött.

- Kávét?- kínált meg minket.
- Ne hogy koffeines dolgot adj neki, anyu! Így is pörög!- intette Haz az édesanyját. Idiótán ugrálva ugyan, de vetettem rá egy csúnya pillantást.
- Amúgy sem kértem volna!- mondtam duzzogva és ráöltöttem a nyelvem. Testtartása megfeszült, én pedig leálltam a pattogással.
- Te most gúnyolódsz velem?- szűrte a szavakat a fogai közt.
- Igen, nagyon úgy tűnik.- bólogattam. Elernyedtek izmai, lepattant a bárszékről és rohanni kezdett utánam, én pedig menekültem, ahogy csak tudtam.

Sikítva szaladgáltam a házban, ő pedig a nyomomban, azzal, hogy úgy is el fog kapni. Természetesen igyekeztem rácáfolni.
- Harry, Diana, el fogtok késni!- szólt ránk Anne a kanapéról mosolyogva. Előkaptam a telefonomat és megálltam, megnéztem az időt.
- Igaza van!- fordultam szembe az üldözőmmel. Hatalmas tenyerei a felkaromat markolták és magához rántott egy csókra.
- Megvagy! De most már tényleg menjünk.- suttogta ajkaim közé. Ujjait az enyémekre kulcsolva húzott ki a házból a garázsba.

- Menjünk az enyémmel!- dőltem rá a kocsim motorháztetejére, átölelve azt.
- Én vezetek akkor!- felelte.
- Nem! Az én kocsim, én vezetem!- makacsoltam meg magam. Nagyot sóhajtva megdörzsölte gyönyörű arcát, majd újra rám nézett.
 - Minden áron ki akarsz herélni, ugye?- sóhajtott, majd bemászott a kocsim anyósülésére és becsapta az ajtót, én meg kinyitottam.
- Először is, ne csapkodd! Másodszor pedig nem akarlak kiherélni. Mind neked, mind nekem jó, ha van heréd!- vigyorogtam rá, ahogy közel hajoltam egy csókért. Dünnyögve, de hagyta, hogy ajkait birtokba vegyem. Visszacsuktam az ajtót és megkerülve a kocsit beszálltam a helyemre és indulhattunk is. Elég gyorsan vezettem, hogy időben odaérjünk. Leendő, gyönyörű házunk előtt leparkoltam. Éppen utánunk érkezett meg a tulaj. Bent leültünk a konyhasziget mellé, még egy aláírás és a miénk is a ház. Megkaptuk a kulcsokat, majd a tulaj közölte, hogy ha valami probléma akadna, nyugodtan hívhatjuk, utána lelépett. Felültem a konyhaszigetre és körül néztem.

- Édes.-szóltam.
- Igen?- nézett fel rám Harry kíváncsian.
- Ez az egész a miénk!- tártam ki a karomat. Kezét a combomra csúsztatta és finoman, játékosan megszorongatta.
- Tudom!- felelte felnevetve. Lepattantam a pultról és a lábai közé állva megcsókoltam. Karjaim a nyaka köré fontam.

Úgy éreztük, hogy nagyon üres a lakás, így kettesben elmentünk egy bútoráruházba és bevásároltunk. A kiszállítással együtt elég szép összeget fizettünk.
- Hívjuk át a többieket iszogatni kicsit!- kértem.
- Jó ötlet!- nyomott egy puszit Harry az orromra, mire felkuncogtam. Szerencsére a közelben van egy bolt, ahol igen nagy választék van alkoholból. Amíg Harry körbetelefonálgatott mindenkinek, addig én megjártam az utat és egy nagy rakat piával tértem vissza.

Mikor végre mindenki megérkezett, kivehettük a pezsgőt a hűtőből. Harry, mint a ház ura, kibontotta és kitöltötte mindenki poharába.
- Na akkor, pohárköszöntő!- szólt körbe Louis és mindenki ráfigyelt.- Rengeteg örömet kívánunk nektek ehhez a két személyre nevetségesen hatalmas, mégis gyönyörű házhoz!- mosolygott ránk édesen.
- És rengeteg mocskos szexet ebben a csodálatos házban!- röhögött közbe Niall. Mindenki elnevette magát, Harry pedig a derekamnál fogva magához húzott.
- Ó, abban nem lesz hiány!- suttogta a fülembe, mire testemet elborította a pír. Szégyenlős mosollyal fordítottam el a fejem.
- Ne hozzuk zavarba a ház úrnőjét.- mosolygott Perrie. Direkt csinálják! Ki akarnak csinálni!
- Köszi, Pezza!- biccentettem felé, még mindig vöröslő arccal. Egy rakat piával vonultunk fel az emeletre, a hatalmas biliárd asztalhoz egy kicsit játszani.

Az asztalra hajolva löktem, mikor észrevettem, hogy Harry igen átható pillantásokkal néz. Gondolatban már nagyjából bugyira vetkőztethetett. Képzeletben vállon veregettem magam, amiért fehér, egészen mély kivágású topot és egy egyszínű fekete leggings-t választottam ma reggel. Úgy döntöttem, húzom az agyát kicsit, a lehető legkevesebb feltűnéssel. Mikor újra én következtem, több irányból is megkörnyékeztem az asztalt, mindig ügyelve, hogy Harry láthassa a felsőm kivágását.

 Ütéshez készült, de előtte magához vont. Hátam mellkasának simult, és hátamon megéreztem igen kemény férfiasságát. Megvagyok elégedve a mocskos kis játékom eredményével.
- Csak hogy tudd, ha a többiek lelépnek, megadom neked eddigi életed legnagyobb menetét ezen a kibaszott asztalon!- sziszegte, fogait összeszorítva. Ajkamba haraptam a gondolatra. A többiek annyit érzékelhettek az egészből, hogy Harry sutyorog, én meg vadalma módra vigyorgok. Lökött, miközben megszólaltam.
- Már alig várom!- vigyorogtam magam elé. Harry elhibázta.
- Ne kacérkodj, mert itt, mindenki szeme láttára váglak gerincre!- harapott bele a fülcimpámba. Talán ez a játék túlnőtt rajtam.